Tegnap felhívtak egy Várad melletti faluból amit ők vidéknek hívnak, hogy lépjek fel egy félorás produkcióval. Ez volt a telefonbeszélgetés:

-Jónapot kívánok Zsók Levente művészurral beszélek?
-Háááát igen... de én nem... de velem termeszetesen én igen... de... - ennél a mondatnál veszti el egy művész a rangját.
-Várad melletti vidékünkön falunapot szervezünk, és a művészurat szeretnénk meghívni rendezvényünkre, ha a művészúr elfogadná meghívásunkat.
-Rendben van de én nem vagyok művészúr.
-Nem Zsók Leventével beszélek?
-De igen csak nem vagyok izé...
-Bizonyára tréfálkozik a műveszúr - értjük mi a tréfát :)))
Hát akkor hamarosan egy olzan helzre megyek fellépni ahol értik majd a tréfát, ezt már le is teszteltem, de csak attol félek majd ha megérkezek és bemutatkozok, hogy Zsók Levente vagyok, nehogy azt kérdezzék, hogy: Igen és apukát hol hagytad?